Tartalomjegyzék:

A csoportgondolkodásnak milyen egyéb tüneteit látja ebben az esetben?
A csoportgondolkodásnak milyen egyéb tüneteit látja ebben az esetben?

Videó: A csoportgondolkodásnak milyen egyéb tüneteit látja ebben az esetben?

Videó: A csoportgondolkodásnak milyen egyéb tüneteit látja ebben az esetben?
Videó: Kérdezz-felelek élőben 12 - Dr. Gelléri Juliannával és Barnai Robertoval (biologika, ujmedicina) 2024, Lehet
Anonim

Irving Janis leírta a csoportgondolkodás nyolc tünetét:

  • Sebezhetetlenség. A csoport tagjai osztoznak an a sebezhetetlenség illúziója, amely túlzott optimizmust kelt és abnormális kockázatvállalásra ösztönöz.
  • Indoklás.
  • Erkölcs.
  • Sztereotípiák.
  • Nyomás.
  • Öncenzúra.
  • Az egyhangúság illúziója.
  • Elmeőrök.

Hasonlóan felteszik a kérdést, hogy mi a példa a csoportgondolkodásra?

Csoportos gondolkodás csoportokban fordul elő, amikor az egyéni gondolkodás vagy egyéni kreativitás elveszik vagy felborul, hogy a konszenzusos nézet komfortzónáján belül maradjon. Egy klasszikus példa nak,-nek csoportos gondolkodás volt az a döntéshozatali folyamat, amely a Disznó-öböl inváziójához vezetett, melynek során az Egyesült Államok kormánya Fidel Castró megdöntésére törekedett.

Ezt követően a kérdés az, hogy mit jelent a csoportgondolkodás kifejezés, és mi a két tünet? A sebezhetetlenség illúziója, a csoport eredendő erkölcsiségébe vetett hit, kollektív racionalizálás, csoporton kívüli sztereotípiák, öncenzúra, egyhangúság illúziója, a másként gondolkodókra gyakorolt közvetlen nyomás, önjelölt elmeőrök.

Lehet tehát pozitív a csoportgondolkodás?

Csoportos gondolkodás alapvetően pszichológiai jelenség, amelyben emberek egy csoportja a közös harmóniát és vágyat keresi. Ha a cél az pozitív és a végeredmény az pozitív , az a pozitív csoportgondolkodás míg ha az eredmény negatív, akkor negatív lesz csoportos gondolkodás.

Mi a csoportgondolkodás elmélete?

Csoportgondolkodás elmélet és ennek hatásai a csoportos döntéshozatali módszerekre. Csoportos gondolkodás a név a elmélet vagy modell, amelyet Irving Janis (1972) dolgozott ki széles körben, hogy leírja a hibás döntéshozatalt, amely a csoportokban egy csoportot összehozó erők eredményeként fordulhat elő (csoportkohézió).

Ajánlott: